Tokaj Mozaik Tervpályázat
Köszöntő
Tokaj város polgármestereként nagy örömmel és büszkeséggel köszöntöm Önöket ezen a különleges pályázaton, amely városunk történelmét és művészeti értékeit egyesíti.
Egyedülálló lehetőség ez a fiatal művészek számára, hogy kreativitásukkal és tehetségükkel hozzájáruljanak Tokaj kulturális örökségéhez, hiszen a középkori városrészben elhelyezésre kerülő nyolc mozaik nemcsak Tokaj gazdag múltját idézi majd meg, hanem a városunk meghatározó részévé is válik. Hiszem, hogy a művészet hidat képezhet múlt és jelen között, a pályázat által pedig olyan maradandó alkotások jönnek majd létre, amelyek méltó módon tükrözik Tokaj szellemiségét.
Köszönöm, hogy alkotásaikkal hozzájárulnak e nemes kezdeményezéshez.
Minden résztvevőnek sok sikert kívánok!
Posta György
Díjátadó esemény
Sajtóközlemény
Kihirdették a Tokaj Mozaik Tervpályázat díjazottjait
A Tokaji borvidéket bemutató mozaikok hamarosan kulturális attrakcióként gazdagítják az Óvárost
Tokaj, 2025. október 22. – Lezárult a Tokaj Város Önkormányzata és a Magyar Turisztikai Ügynökség Tokaji borvidék múltja és jelene témájú pályázata. A nyolc legjobb grafika alapján három négyzetméteres mozaikok készülnek, amelyek Tokaj történelmi városnegyedének különböző pontjain új művészeti színfoltot teremtve kapnak helyet. Az ünnepélyes díjátadón a nyertesek méltatása mellett arról is szó esett, milyen pozitív hatással lehetnek az elkészült installációk a város turizmusára.
A jövő évben megvalósuló mozaikok nem csak a város arculatát gazdagítják majd, hanem új turisztikai látványosságként is szolgálnak. Szelfipontként várhatóan számos látogató közösségi oldalán feltűnnek majd, így Tokaj hírnevét is tovább erősíthetik. A győztes pályaműveken túl kategóriánként további három alkotást is díjazott a szakmai zsűri, így összesen 32 munka vívta ki a bíráló bizottság elismerését. Összesen 24 pályázó osztozhatott az okleveleken, hiszen nyolc olyan alkotó volt köztük, akinek két grafikai terve is a legjobbak között végzett. „A zsűrinek az értékelés során szem előtt kellett tartania, hogy a díjazott pályaművek az értékőrzés és az állandóság igénye mellett tartalmilag és esztétikájukban is Tokaj kulturális arculatához illeszkedjenek. Fontos volt továbbá az alkotások stílusa, szín- és képi világa is, valamint az, hogy illusztratív, minden korosztály számára értelmezhető legyen” – mondta Dr. Bacsek Júlia, zsűritag.
A pályázók feladata Tokaj város gazdag múltjának bemutatása volt a település és borvidék történeti jeleneteinek, kulturális szimbólumainak ábrázolásán keresztül. Az alkotók nyolc témakörből választhattak: Tokaji vár, Tokaji szőlő-pincelabirintus, Borkereskedelem, Tokaji Aszú, Rákóczi-korszak, Az első lehatárolt borvidék, Gönci hordó, Nemzetközi ismertség.
„A mozaikok az utókor számára is értékes művészeti örökséggé válhatnak, nagy jelentőséggel bírnak, mert Tokaj kultúrája rendkívül fontos tényező borvidékünk és városunk turizmusa szempontjából” – mondta Posta György, Tokaj város polgármestere. A város kiemelt kulturális szerepét hangsúlyozta a díjátadón Koncz Zsófia, a térség országgyűlési képviselője is: „Tokaj fontos történelmi település, nem véletlen, hogy egyedüli városként említi név szerint a Himnusz; emellett kulturális és művészeti központ is. Külön öröm számomra, hogy az ország minden tájáról ilyen sokakat ihletett meg ez a pályázat. Köszönjük, hogy ezek a különleges alkotások itt maradhatnak velünk, és a számos jelenleg is zajló felújítás mellett hozzájárulnak ahhoz, hogy elérjük célunkat, ami nem más, mint hogy Budapest és a Balaton után a harmadik legnépszerűbb turisztikai desztinációvá váljon a térség.”
Egresitsné Firtl Katalin, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója hangsúlyozta „A helyi szolgáltatók számára a látogatók fogadása nem csupán bevételi forrás, közösségek dolgoznak szívvel-lélekkel azért, hogy vendégeiknek megmutassák a helyi értékeket: tájakat, ízeket, élményeket, a világhírű Tokaji bor „árnyalatait”, a város hagyományait és kultúráját. Ezek a kiváló pályaművek amellett, hogy bemutatják Magyarország fiatal művésztehetségeinek értékes gondolatait és látásmódját, egyfajta hidat képeznek a Tokaji borvidék gazdag múltja és a jövő nemzedéke között.
Az alkotások belesimulnak Tokaj város arculatába és üzennek a múlt tiszteletével, a jelen megértésével a jövő számára.”
A pályázaton 18-35 év közötti művész diplomával rendelkező vagy jelenleg művészeti felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók vehettek részt. Minden pályázó két tervet készített el, amelyek közül az egyik mű témáját tetszőlegesen választhatta ki, a másikat pedig egy algoritmus határozta meg. Az alkotások létrehozásához mesterséges intelligenciát is használhattak a tervezők.
A nyertes grafikák alapján készülő mozaikok a pályázat szellemének megfelelően a Tokaji borvidék múltját, jelenét és jövőjét egyaránt megidézik, a város tradícióit és borkultúráját maradandó formában őrzik majd az utókor számára.
További információ: https://tokajmozaikpalyazat.hu/
Letölthető sajtóközlemény:
https://tokajmozaikpalyazat.hu/sajtokozlemeny/
A pályázatról
Tokaj Középkori városrészében nyolc darab helytörténeti jelenetet ábrázoló mozaik kerül kihelyezésre, melyek nemcsak helytörténeti illusztrációként, hanem szelfipontként is funkcionálnak majd. Ezen mozaikok megalkotására nyílt pályázatot hirdetünk a fiatal művészek számára, hogy maradandó nyomot hagyjanak a város szívében.
A pályázat célja, hogy a város történelmét és kulturális örökségét bemutató, esztétikai és technikai szempontból is kiemelkedő mozaikok szülessenek, amelyek mind a város lakói, mind a látogatók számára vonzó kulturális élményt kínálnak.
A tervpályázaton való részvétel feltételei:
- A tervpályázaton egyénileg lehet részt venni, saját készítésű pályamunkával.
- A pályázat résztvevője – az a 18 év feletti és 35 év alatti természetes személy lehet, akinek aktív hallgatói jogviszonya van vagy diplomával rendelkezik művészeti egyetemen / művészeti karon.
- A pályázó két mozaik tervet köteles leadni, az egyik témája szabadon választható, a másikat a Kiíró határozza meg.
- A tervpályázaton a Pályázó maximum két- egy választott és egy kötelezően kidolgozandó témájú – pályamunkát nyújthat be.
- A mesterséges intelligencia használata megengedett, de alkalmazásának feltűntetése kötelező.
- Az ötletpályázaton való részvétel regisztrációhoz kötött.
A tervpályázattal kapcsolatos elvárások
- Stílusa, szín-és képvilága illeszkedik a város hangulatához.
- Illusztratív, minden korosztály számára értelmezhető és kerüli a túlzott absztrakciót.
- Megfelel az alábbi kulcsszavaknak: egyediség, tradíció, hagyomány, bor, kultúra.
A tervpályázat jellege:
A pályázat egy fordulóból áll. Az érvényes pályázatokat a Kiírók által felkért héttagú, szakmai zsűri bírálja el, pontozásos rendszerben, anonim módon.
A tervpályázat díjazása:
Nyertes pályaművek díja: nettó 1.000.000 forint / Pályamű
Értékelt pályaművek díja: nettó 100.000 forint / Pályamű
Teljes díjazási keret: nettó 11.200.000 forint
További részletek a pályázati kiírásban találhatók, mely itt érhető el.
Témajavaslatok
1 Tokaji vár
Tokaj történelme összeforrott a nemzet történelmével. A város első írásos említése 1067-ben keletkezett. Tokaj vára pedig feltehetően a XII. században épült. A vár századokig vigyázta Felső- Magyarország egyik legfontosabb tiszai átkelőhelyét a tokaji révet.
2 Tokaji szőlő-pincelabirintus
A tokaji szőlőket IV. Béla 1252-ben kiadott adományozó oklevelében említik először. A borvidéken ekkor kezdik el a sajátos föld alatti pincék építését is. Ebben az időszakban „olasz” vagy „latin” vincelléreket telepítenek a vidékre.
3 Borkereskedelem
Az 1550-es években megjelent a tokaji bor a nemzetközi piacokon is, lengyel kereskedők lepték el a borvidéket. Az első zsidó borkereske- dők a 17. században települtek le Tokajban, a 18. század második felé- ben pedig már nagy számban vándoroltak be Sziléziából és Galíciából. A borvidék hordókészítő központja Gönc lett, a gönci hordó borűr- mértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel.
4 Tokaji Aszú
1571-ben említik először az aszút, a Garay család osztálylevelében. A Tokaji Aszú egyik legkiválóbb méltatója XIV. Lajos, a francia “nap- király” volt. Állítólag tőle származik az a mondás, hogy “a Tokaji Aszú a borok királya, a királyok bora.”
5 Rákóczi-korszak
A XVII. század, a Rákóczi-korszak a legvirágzóbb időszak Tokaj éle- tében. A fejedelmek számos pincét, kastélyt építettek a borvidéken, a nagybirtokok komoly haszonra tettek szert a borkereskedelemből, és ebben az időszakban készül el Tokaj-Hegyalja rendtartásának kézikönyve, valamint rendelet született az országgyűlésben az aszú- válogatással elvégzett szüretre vonatkozóan.
6 Az első lehatárolt borvidék
A XVIII. században, 1730 körül készült el a tokaji dűlőklasszifikáció, azaz a termőhelyek településenként osztályozott listája, amit Bél Mátyás jegyzett le. 1737-ben alakították ki a tokaji szabályozását, megtörtént a borvidék lehatárolása és az eredetvédelem kidolgozása. Ezzel Tokaj lett a világ első lehatárolt borvidéke.
7 Gönci hordó
A szőlőtermesztést kiszolgáló iparok és szolgáltatások települések szerinti szakosodása révén a borvidék hordókészítő központja Gönc lett. Az aszú érlelésére és szállítására gönci félhordót használtak, melyet átalagnak is neveztek. A gönci hordó borűrmértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel. A gönci hordó zempléni kocsánytalan tölgyfából készült, korábban fa-, a 19. századtól fokozatosan vas abroncsozással. A közepesen kemény, kopásálló, magas csersav tartalmú „zempléni tölgy” mint kiváló hordó- alapanyag, nemcsak helyben, de a nemzetközi borászatban is régóta ismert fogalom. A hordó fája ugyanis jelentősen befolyásolja a bor érési folyamatait, és kedvező hatással van a színére és aromájára is.
8 Nemzetközi ismertség
A XVIII. században a tokaji bor Európa előkelőségeinek becses itala, melynek hírét nemcsak kereskedők, hanem a legrangosabb költők, írók, zenészek is megörökítik többek között Voltaire, Goethe és Schubert.
Tokaj történelme összeforrott a nemzet történelmével. A város első írásos említése 1067-ben keletkezett. Tokaj vára pedig feltehetően a XII. században épült. A vár századokig vigyázta Felső- Magyarország egyik legfontosabb tiszai átkelőhelyét a tokaji révet.
A tokaji szőlőket IV. Béla 1252-ben kiadott adományozó oklevelében említik először. A borvidéken ekkor kezdik el a sajátos föld alatti pincék építését is. Ebben az időszakban „olasz” vagy „latin” vincelléreket telepítenek a vidékre.
Az 1550-es években megjelent a tokaji bor a nemzetközi piacokon is, lengyel kereskedők lepték el a borvidéket. Az első zsidó borkereske- dők a 17. században települtek le Tokajban, a 18. század második felé- ben pedig már nagy számban vándoroltak be Sziléziából és Galíciából. A borvidék hordókészítő központja Gönc lett, a gönci hordó borűr- mértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel.
1571-ben említik először az aszút, a Garay család osztálylevelében. A Tokaji Aszú egyik legkiválóbb méltatója XIV. Lajos, a francia “nap- király” volt. Állítólag tőle származik az a mondás, hogy “a Tokaji Aszú a borok királya, a királyok bora.”
A XVII. század, a Rákóczi-korszak a legvirágzóbb időszak Tokaj éle- tében. A fejedelmek számos pincét, kastélyt építettek a borvidéken, a nagybirtokok komoly haszonra tettek szert a borkereskedelemből, és ebben az időszakban készül el Tokaj-Hegyalja rendtartásának kézikönyve, valamint rendelet született az országgyűlésben az aszú- válogatással elvégzett szüretre vonatkozóan.
A XVIII. században, 1730 körül készült el a tokaji dűlőklasszifikáció, azaz a termőhelyek településenként osztályozott listája, amit Bél Mátyás jegyzett le. 1737-ben alakították ki a tokaji szabályozását, megtörtént a borvidék lehatárolása és az eredetvédelem kidolgozása. Ezzel Tokaj lett a világ első lehatárolt borvidéke.
A szőlőtermesztést kiszolgáló iparok és szolgáltatások települések szerinti szakosodása révén a borvidék hordókészítő központja Gönc lett. Az aszú érlelésére és szállítására gönci félhordót használtak, melyet átalagnak is neveztek. A gönci hordó borűrmértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel. A gönci hordó zempléni kocsánytalan tölgyfából készült, korábban fa-, a 19. századtól fokozatosan vas abroncsozással. A közepesen kemény, kopásálló, magas csersav tartalmú „zempléni tölgy” mint kiváló hordó- alapanyag, nemcsak helyben, de a nemzetközi borászatban is régóta ismert fogalom. A hordó fája ugyanis jelentősen befolyásolja a bor érési folyamatait, és kedvező hatással van a színére és aromájára is.
A XVIII. században a tokaji bor Európa előkelőségeinek becses itala, melynek hírét nemcsak kereskedők, hanem a legrangosabb költők, írók, zenészek is megörökítik többek között Voltaire, Goethe és Schubert.
A pályázat ütemezése
Bírálóbizottság
A Tokaj városában elhelyezésre kerülő mozaikok tervezésére
kiírandó pályázatot elbíráló zsűri tagjai:
Auth Attila
- grafikusművész,
- Magyar Képzőművészeti Egyetem, Tervezőgrafika tanszék adjunktusa
Dr. Herczeg Ágnes
- dr. Mőcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítész
- a Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumának elnöke
Jakab Zsófia
- kreatívipari vezető
- a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatója
- a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági tagja
Rudolf Mihály DLA
- Az MMA rendes tagja
- Pro Architectura-, Ybl Miklós-, Kós Károly-díjjal kitüntetett építész
- Tokaj város főépítésze
Ugron Zsolna
- József Attila-díjas író
- Magyar Turisztikai Ügynökség szakértője
dr. Bacsek Júlia
- jogász, művészettörténész,
- kurátor, becsüs
- A Kieselbach Galéria kortárs project managere