Tokaj Mozaik Tervpályázat
JelentkezésA pályázati határidő vége:
Köszöntő
Tokaj város polgármestereként nagy örömmel és büszkeséggel köszöntöm Önöket ezen a különleges pályázaton, amely városunk történelmét és művészeti értékeit egyesíti.
Egyedülálló lehetőség ez a fiatal művészek számára, hogy kreativitásukkal és tehetségükkel hozzájáruljanak Tokaj kulturális örökségéhez, hiszen a középkori városrészben elhelyezésre kerülő nyolc mozaik nemcsak Tokaj gazdag múltját idézi majd meg, hanem a városunk meghatározó részévé is válik. Hiszem, hogy a művészet hidat képezhet múlt és jelen között, a pályázat által pedig olyan maradandó alkotások jönnek majd létre, amelyek méltó módon tükrözik Tokaj szellemiségét.
Köszönöm, hogy alkotásaikkal hozzájárulnak e nemes kezdeményezéshez.
Minden résztvevőnek sok sikert kívánok!
Posta György
Sajtóközlemény
Nagy érdeklődés mellett lezárult a Tokaj Mozaik Tervpályázat
Összesen 120 grafikai pályamű érkezett
Tokaj, 2025. július 4. ‒ Lezárult a Tokaj Város Önkormányzata és a Magyar Turisztikai Ügynökség Tokaji borvidék múltja és jelene témájú pályázatának jelentkezési időszaka. Összesen 60 pályázó nyújtott be 120 alkotást a 2025. június 15-i határidőig. A beérkezett grafikai tervek értékelése elkezdődött, a díjazott pályaműveket egy hattagú szakmai zsűri választja ki. Az eredményhirdetés után az is kiderül, hogy mely grafikákból készítik majd el a tokaji Óvárost díszítő mozaikokat, amelyek a jövő év első hónapjaitól kezdve szelfi pontként vonzzák majd a turistákat és a helyi lakosokat.
A zsűri az értékelés során kiemelten vizsgálja a pályamű kapcsolódását a grafika témáihoz, az izgalmas megközelítést, valamint az egyedi stílusjegyeket is. Hangsúlyosan értékeli továbbá, hogy a terv interaktív élményt nyújt-e, aminek hatására a látogatók örömmel fotózkodnának majd az alkotás előtt. A pályaműveket értékelő bíráló bizottság tagjai dr. Bacsek Júlia művészettörténész, Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumának elnöke, Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója. A zsűrizés szakmaiságát erősíti Rudolf Mihály, Pro Architectura-, Ybl Miklós-, Kós Károly-díjjal kitüntetett építész, Tokaj főépítésze, Ugron Zsolna, József Attila-díjas író, valamint Auth Attila grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika tanszékének vezetője.
A pályázat összdíjazása több mint tízmillió forint: a témagyőztes alkotók nettó egymillió forintos, míg az egyes kategóriák további 3 helyezettjei − összesen 24 fő – egyenként nettó százezer forintos díjat vehetnek át. A díjazotti névsort a tokajmozaikpalyazat.hu weboldalon teszik majd közzé, emellett minden nyertes és értékelt pályamű alkotóját emailben is kiértesítik a szervezők.
A díjazás részeként, a nyertes pályázók ötleteiből későbbiekben megvalósuló, Tokaj gazdag múltját megidéző 8 db művészeti alkotás az utókor számára is értékes örökséggé válhat majd hazánk ikonikus világörökségi helyszínén, hiszen a közel 3 négyzetméter nagyságú műalkotásokat a középkori városrész nyolc különböző pontján állítják majd ki.
A pályázók feladata Tokaj város gazdag múltjának bemutatása volt, a település történeti jeleneteinek, kulturális szimbólumainak ábrázolásán keresztül. A 18-35 év közötti pályázók többek között olyan témakörben alkothattak, mint a Tokaji vár, a világhírű szőlőtőkék, a legendás pincelabirintus, vagy a messze földön híres Tokaji Aszú. Az életkoron túl pályázati feltétel volt, hogy az alkotók felsőoktatási intézményben szerzett művészeti diplomával rendelkezzenek, vagy aktív hallgatók legyenek egy felsőoktatási intézmény művészeti szakán.
További információ: https://tokajmozaikpalyazat.hu/
A Magyar Turisztikai Ügynökség
A turizmus Magyarország stratégiai fontosságú ágazata, amely több, mint 13 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. Tavaly több mint 18 millió vendég, csaknem 45 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken. Az ágazatban működő közel 100 ezer hazai szálláshelyszolgáltató-, vendéglátó- és attrakcióüzemeltető kis- és közepes vállalkozás csaknem 400 ezer család megélhetését biztosítja. Az ágazat versenyképességének erősítése érdekében jött létre 2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség. A turizmus kormányzati csúcsszervezete a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) révén napi szinten lát rá az ágazat teljesítményére. Az MTÜ feladata az ágazat magas szintű, adatalapú irányítása, turizmusfejlesztési stratégiák meghatározása, a jogszabályi környezet versenyképességet támogató alakítása, valamint az országmárka építése. Marketing és értékesítési kampányok révén aktívan hozzájárul ahhoz, hogy országunk még vonzóbbá, élményekben gazdagabbá váljon mind a külföldi, mind a belföldi utazók számára.
Stratégiai célja, hogy hazánk Közép-Európa vezető turisztikai desztinációjává váljon, valamint, hogy az ágazat GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 2030-ra 16 százalékra növekedjen. További információk és térségi trendriportok: igyutazunk.hu
Letölthető sajtóközlemény:
https://tokajmozaikpalyazat.hu/sajtokozlemeny/
A pályázatról
Tokaj Középkori városrészében nyolc darab helytörténeti jelenetet ábrázoló mozaik kerül kihelyezésre, melyek nemcsak helytörténeti illusztrációként, hanem szelfipontként is funkcionálnak majd. Ezen mozaikok megalkotására nyílt pályázatot hirdetünk a fiatal művészek számára, hogy maradandó nyomot hagyjanak a város szívében.
A pályázat célja, hogy a város történelmét és kulturális örökségét bemutató, esztétikai és technikai szempontból is kiemelkedő mozaikok szülessenek, amelyek mind a város lakói, mind a látogatók számára vonzó kulturális élményt kínálnak.
A tervpályázaton való részvétel feltételei:
- A tervpályázaton egyénileg lehet részt venni, saját készítésű pályamunkával.
- A pályázat résztvevője – az a 18 év feletti és 35 év alatti természetes személy lehet, akinek aktív hallgatói jogviszonya van vagy diplomával rendelkezik művészeti egyetemen / művészeti karon.
- A pályázó két mozaik tervet köteles leadni, az egyik témája szabadon választható, a másikat a Kiíró határozza meg.
- A tervpályázaton a Pályázó maximum két- egy választott és egy kötelezően kidolgozandó témájú – pályamunkát nyújthat be.
- A mesterséges intelligencia használata megengedett, de alkalmazásának feltűntetése kötelező.
- Az ötletpályázaton való részvétel regisztrációhoz kötött.
A tervpályázattal kapcsolatos elvárások
- Stílusa, szín-és képvilága illeszkedik a város hangulatához.
- Illusztratív, minden korosztály számára értelmezhető és kerüli a túlzott absztrakciót.
- Megfelel az alábbi kulcsszavaknak: egyediség, tradíció, hagyomány, bor, kultúra.
A tervpályázat jellege:
A pályázat egy fordulóból áll. Az érvényes pályázatokat a Kiírók által felkért héttagú, szakmai zsűri bírálja el, pontozásos rendszerben, anonim módon.
A tervpályázat díjazása:
Nyertes pályaművek díja: nettó 1.000.000 forint / Pályamű
Értékelt pályaművek díja: nettó 100.000 forint / Pályamű
Teljes díjazási keret: nettó 11.200.000 forint
További részletek a pályázati kiírásban találhatók, mely itt érhető el.
Témajavaslatok
1 Tokaji vár
Tokaj történelme összeforrott a nemzet történelmével. A város első írásos említése 1067-ben keletkezett. Tokaj vára pedig feltehetően a XII. században épült. A vár századokig vigyázta Felső- Magyarország egyik legfontosabb tiszai átkelőhelyét a tokaji révet.
2 Tokaji szőlő-pincelabirintus
A tokaji szőlőket IV. Béla 1252-ben kiadott adományozó oklevelében említik először. A borvidéken ekkor kezdik el a sajátos föld alatti pincék építését is. Ebben az időszakban „olasz” vagy „latin” vincelléreket telepítenek a vidékre.
3 Borkereskedelem
Az 1550-es években megjelent a tokaji bor a nemzetközi piacokon is, lengyel kereskedők lepték el a borvidéket. Az első zsidó borkereske- dők a 17. században települtek le Tokajban, a 18. század második felé- ben pedig már nagy számban vándoroltak be Sziléziából és Galíciából. A borvidék hordókészítő központja Gönc lett, a gönci hordó borűr- mértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel.
4 Tokaji Aszú
1571-ben említik először az aszút, a Garay család osztálylevelében. A Tokaji Aszú egyik legkiválóbb méltatója XIV. Lajos, a francia “nap- király” volt. Állítólag tőle származik az a mondás, hogy “a Tokaji Aszú a borok királya, a királyok bora.”
5 Rákóczi-korszak
A XVII. század, a Rákóczi-korszak a legvirágzóbb időszak Tokaj éle- tében. A fejedelmek számos pincét, kastélyt építettek a borvidéken, a nagybirtokok komoly haszonra tettek szert a borkereskedelemből, és ebben az időszakban készül el Tokaj-Hegyalja rendtartásának kézikönyve, valamint rendelet született az országgyűlésben az aszú- válogatással elvégzett szüretre vonatkozóan.
6 Az első lehatárolt borvidék
A XVIII. században, 1730 körül készült el a tokaji dűlőklasszifikáció, azaz a termőhelyek településenként osztályozott listája, amit Bél Mátyás jegyzett le. 1737-ben alakították ki a tokaji szabályozását, megtörtént a borvidék lehatárolása és az eredetvédelem kidolgozása. Ezzel Tokaj lett a világ első lehatárolt borvidéke.
7 Gönci hordó
A szőlőtermesztést kiszolgáló iparok és szolgáltatások települések szerinti szakosodása révén a borvidék hordókészítő központja Gönc lett. Az aszú érlelésére és szállítására gönci félhordót használtak, melyet átalagnak is neveztek. A gönci hordó borűrmértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel. A gönci hordó zempléni kocsánytalan tölgyfából készült, korábban fa-, a 19. századtól fokozatosan vas abroncsozással. A közepesen kemény, kopásálló, magas csersav tartalmú „zempléni tölgy” mint kiváló hordó- alapanyag, nemcsak helyben, de a nemzetközi borászatban is régóta ismert fogalom. A hordó fája ugyanis jelentősen befolyásolja a bor érési folyamatait, és kedvező hatással van a színére és aromájára is.
8 Nemzetközi ismertség
A XVIII. században a tokaji bor Európa előkelőségeinek becses itala, melynek hírét nemcsak kereskedők, hanem a legrangosabb költők, írók, zenészek is megörökítik többek között Voltaire, Goethe és Schubert.
Tokaj történelme összeforrott a nemzet történelmével. A város első írásos említése 1067-ben keletkezett. Tokaj vára pedig feltehetően a XII. században épült. A vár századokig vigyázta Felső- Magyarország egyik legfontosabb tiszai átkelőhelyét a tokaji révet.
A tokaji szőlőket IV. Béla 1252-ben kiadott adományozó oklevelében említik először. A borvidéken ekkor kezdik el a sajátos föld alatti pincék építését is. Ebben az időszakban „olasz” vagy „latin” vincelléreket telepítenek a vidékre.
Az 1550-es években megjelent a tokaji bor a nemzetközi piacokon is, lengyel kereskedők lepték el a borvidéket. Az első zsidó borkereske- dők a 17. században települtek le Tokajban, a 18. század második felé- ben pedig már nagy számban vándoroltak be Sziléziából és Galíciából. A borvidék hordókészítő központja Gönc lett, a gönci hordó borűr- mértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel.
1571-ben említik először az aszút, a Garay család osztálylevelében. A Tokaji Aszú egyik legkiválóbb méltatója XIV. Lajos, a francia “nap- király” volt. Állítólag tőle származik az a mondás, hogy “a Tokaji Aszú a borok királya, a királyok bora.”
A XVII. század, a Rákóczi-korszak a legvirágzóbb időszak Tokaj éle- tében. A fejedelmek számos pincét, kastélyt építettek a borvidéken, a nagybirtokok komoly haszonra tettek szert a borkereskedelemből, és ebben az időszakban készül el Tokaj-Hegyalja rendtartásának kézikönyve, valamint rendelet született az országgyűlésben az aszú- válogatással elvégzett szüretre vonatkozóan.
A XVIII. században, 1730 körül készült el a tokaji dűlőklasszifikáció, azaz a termőhelyek településenként osztályozott listája, amit Bél Mátyás jegyzett le. 1737-ben alakították ki a tokaji szabályozását, megtörtént a borvidék lehatárolása és az eredetvédelem kidolgozása. Ezzel Tokaj lett a világ első lehatárolt borvidéke.
A szőlőtermesztést kiszolgáló iparok és szolgáltatások települések szerinti szakosodása révén a borvidék hordókészítő központja Gönc lett. Az aszú érlelésére és szállítására gönci félhordót használtak, melyet átalagnak is neveztek. A gönci hordó borűrmértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel. A gönci hordó zempléni kocsánytalan tölgyfából készült, korábban fa-, a 19. századtól fokozatosan vas abroncsozással. A közepesen kemény, kopásálló, magas csersav tartalmú „zempléni tölgy” mint kiváló hordó- alapanyag, nemcsak helyben, de a nemzetközi borászatban is régóta ismert fogalom. A hordó fája ugyanis jelentősen befolyásolja a bor érési folyamatait, és kedvező hatással van a színére és aromájára is.
A XVIII. században a tokaji bor Európa előkelőségeinek becses itala, melynek hírét nemcsak kereskedők, hanem a legrangosabb költők, írók, zenészek is megörökítik többek között Voltaire, Goethe és Schubert.
A pályázat ütemezése
Bírálóbizottság
A Tokaj városában elhelyezésre kerülő mozaikok tervezésére
kiírandó pályázatot elbíráló zsűri tagjai:
Auth Attila
- grafikusművész,
- Magyar Képzőművészeti Egyetem, Tervezőgrafika tanszék adjunktusa
Dr. Herczeg Ágnes
- dr. Mőcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítész
- a Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumának elnöke
Jakab Zsófia
- kreatívipari vezető
- a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatója
- a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági tagja
Rudolf Mihály DLA
- Az MMA rendes tagja
- Pro Architectura-, Ybl Miklós-, Kós Károly-díjjal kitüntetett építész
- Tokaj város főépítésze
Ugron Zsolna
- József Attila-díjas író
- Magyar Turisztikai Ügynökség szakértője
dr. Bacsek Júlia
- jogász, művészettörténész,
- kurátor, becsüs
- A Kieselbach Galéria kortárs project managere
Auth Attila
- grafikusművész,
- Magyar Képzőművészeti Egyetem, Tervezőgrafika tanszék adjunktusa
Dr. Herczeg Ágnes
- dr. Mőcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítész
- a Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumának elnöke
Jakab Zsófia
- kreatívipari vezető
- a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatója
- a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági tagja
Rudolf Mihály DLA
- Az MMA rendes tagja
- Pro Architectura-, Ybl Miklós-, Kós Károly-díjjal kitüntetett építész
- Tokaj város főépítésze
Ugron Zsolna
- József Attila-díjas író
- Magyar Turisztikai Ügynökség szakértője
dr. Bacsek Júlia
- jogász, művészettörténész,
- kurátor, becsüs
- A Kieselbach Galéria kortárs project managere