Tokaj Mozaik Tervpályázat
JelentkezésA pályázati határidő vége:
Köszöntő
Tokaj város polgármestereként nagy örömmel és büszkeséggel köszöntöm Önöket ezen a különleges pályázaton, amely városunk történelmét és művészeti értékeit egyesíti.
Egyedülálló lehetőség ez a fiatal művészek számára, hogy kreativitásukkal és tehetségükkel hozzájáruljanak Tokaj kulturális örökségéhez, hiszen a középkori városrészben elhelyezésre kerülő nyolc mozaik nemcsak Tokaj gazdag múltját idézi majd meg, hanem a városunk meghatározó részévé is válik. Hiszem, hogy a művészet hidat képezhet múlt és jelen között, a pályázat által pedig olyan maradandó alkotások jönnek majd létre, amelyek méltó módon tükrözik Tokaj szellemiségét.
Köszönöm, hogy alkotásaikkal hozzájárulnak e nemes kezdeményezéshez.
Minden résztvevőnek sok sikert kívánok!
Posta György
Sajtóközlemény
Meghosszabbított jelentkezési határidő a tokaji művészeti pályázaton
Június 15-ig várják a mozaikterveket
Tokaj, 2025. május 30. ‒ A szervező Tokaj Város Önkormányzata és a Magyar Turisztikai Ügynökség június közepéig várja a világörökség részét képező borvidék helytörténeti jeleneteit, kulturális jelképeit ábrázoló grafikai mozaikterveket. A több mint tízmillió forint összdíjazású pályázatra nevezett legjobb nyolc alkotás 3 négyzetméteres méretben az ékszerdobozként megújuló tokaji Óvárost ékesíti majd. A legkiválóbbnak ítélt mozaikok a messze földön híres Tokaji Aszú névadó településének gazdag múltjáról mesélnek és egyúttal kreatív, eredeti szelfipontként vonzzák majd a látogatókat és a helyi lakosokat.
A fiatal alkotók nyolc tematikát feldolgozó mozaik tervezésével jelentkezhetnek az értékes díjakért. A témagyőzteseket egyenként nettó egymillió forintos, míg az egyes kategóriák további 3 helyezettjét − összesen 24 főt – fejenként nettó százezer forintos díjjal jutalmazzák.
A mozaikterveknek a helyi örökséget kell megidézniük: megjelenhet rajtuk többek között a Tokaji vár, a világhírű szőlőtőkék, a legendás pincelabirintus, az aszú, valamint a híres gönci hordó is. Minden pályázónak két tervet kell elkészítenie, amelyek közül az egyiket szabadon választhatják, a másikat pedig egy, a témaválasztást követő algoritmus határozza meg számukra. Az A4-es, álló formátumú pályamunkák elkészítéséhez a jelentkezők mesterséges intelligenciát is használhatnak.
A benevezett alkotásokat értékelő bíráló bizottság tagja dr. Bacsek Júlia művészettörténész; Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumának elnöke és Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója. A zsűrizés szakmaiságát erősíti Rudolf Mihály Pro Architectura-, Ybl Miklós- és Kós Károly-díjjal kitüntetett építész, Tokaj főépítésze, Ugron Zsolna, József Attila-díjas író, valamint Auth Attila grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika Tanszékének vezetője.
A zsűri az értékelés során kiemelten vizsgálja majd a pályaművek kapcsolódását az egyes témákhoz, azok izgalmas megközelítését, valamint az alkotások eredetiségét, egyedi stílusjegyeit is. Hangsúlyosan értékelik, hogy interaktív élményt nyújt-e a terv, aminek hatására a látogatók örömmel pózolnak majd egy-egy fotó erejéig az alkotás előtt.
A felhívásra minden olyan 18-35 év közötti pályázó jelentkezhet, aki felsőoktatási intézmény művészeti szakán diplomát szerzett, vagy olyan hallgató, aki felsőoktatási intézmény művészeti szakán aktív jogviszonnyal rendelkezik.
Várjuk a fiatal tehetségek munkáit, érdemes pályázniuk, hiszen a nyertes tervek alapján megvalósuló alkotásokkal nemcsak a jelennek, hanem az utókor számára is fontos üzenetet hagyhatnak hazánk ikonikus világörökségi helyszínén. Gondolataik, szellemiségük Tokaj megújuló belvárosának épületein keresztül a jövő nemzedéke számára is értékes örökséggé válhatnak.
Jelentkezés, pályázati dokumentumok benyújtása:
https://jelentkezes.tokajmozaikpalyazat.hu/
További információ:
https://tokajmozaikpalyazat.hu/
Letölthető sajtóközlemény:
https://tokajmozaikpalyazat.hu/sajtokozlemeny/
A pályázatról
Tokaj Középkori városrészében nyolc darab helytörténeti jelenetet ábrázoló mozaik kerül kihelyezésre, melyek nemcsak helytörténeti illusztrációként, hanem szelfipontként is funkcionálnak majd. Ezen mozaikok megalkotására nyílt pályázatot hirdetünk a fiatal művészek számára, hogy maradandó nyomot hagyjanak a város szívében.
A pályázat célja, hogy a város történelmét és kulturális örökségét bemutató, esztétikai és technikai szempontból is kiemelkedő mozaikok szülessenek, amelyek mind a város lakói, mind a látogatók számára vonzó kulturális élményt kínálnak.
A tervpályázaton való részvétel feltételei:
- A tervpályázaton egyénileg lehet részt venni, saját készítésű pályamunkával.
- A pályázat résztvevője – az a 18 év feletti és 35 év alatti természetes személy lehet, akinek aktív hallgatói jogviszonya van vagy diplomával rendelkezik művészeti egyetemen / művészeti karon.
- A pályázó két mozaik tervet köteles leadni, az egyik témája szabadon választható, a másikat a Kiíró határozza meg.
- A tervpályázaton a Pályázó maximum két- egy választott és egy kötelezően kidolgozandó témájú – pályamunkát nyújthat be.
- A mesterséges intelligencia használata megengedett, de alkalmazásának feltűntetése kötelező.
- Az ötletpályázaton való részvétel regisztrációhoz kötött.
A tervpályázattal kapcsolatos elvárások
- Stílusa, szín-és képvilága illeszkedik a város hangulatához.
- Illusztratív, minden korosztály számára értelmezhető és kerüli a túlzott absztrakciót.
- Megfelel az alábbi kulcsszavaknak: egyediség, tradíció, hagyomány, bor, kultúra.
A tervpályázat jellege:
A pályázat egy fordulóból áll. Az érvényes pályázatokat a Kiírók által felkért héttagú, szakmai zsűri bírálja el, pontozásos rendszerben, anonim módon.
A tervpályázat díjazása:
Nyertes pályaművek díja: nettó 1.000.000 forint / Pályamű
Értékelt pályaművek díja: nettó 100.000 forint / Pályamű
Teljes díjazási keret: nettó 11.200.000 forint
További részletek a pályázati kiírásban találhatók, mely itt érhető el.
Témajavaslatok
1 Tokaji vár
Tokaj történelme összeforrott a nemzet történelmével. A város első írásos említése 1067-ben keletkezett. Tokaj vára pedig feltehetően a XII. században épült. A vár századokig vigyázta Felső- Magyarország egyik legfontosabb tiszai átkelőhelyét a tokaji révet.
2 Tokaji szőlő-pincelabirintus
A tokaji szőlőket IV. Béla 1252-ben kiadott adományozó oklevelében említik először. A borvidéken ekkor kezdik el a sajátos föld alatti pincék építését is. Ebben az időszakban „olasz” vagy „latin” vincelléreket telepítenek a vidékre.
3 Borkereskedelem
Az 1550-es években megjelent a tokaji bor a nemzetközi piacokon is, lengyel kereskedők lepték el a borvidéket. Az első zsidó borkereske- dők a 17. században települtek le Tokajban, a 18. század második felé- ben pedig már nagy számban vándoroltak be Sziléziából és Galíciából. A borvidék hordókészítő központja Gönc lett, a gönci hordó borűr- mértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel.
4 Tokaji Aszú
1571-ben említik először az aszút, a Garay család osztálylevelében. A Tokaji Aszú egyik legkiválóbb méltatója XIV. Lajos, a francia “nap- király” volt. Állítólag tőle származik az a mondás, hogy “a Tokaji Aszú a borok királya, a királyok bora.”
5 Rákóczi-korszak
A XVII. század, a Rákóczi-korszak a legvirágzóbb időszak Tokaj éle- tében. A fejedelmek számos pincét, kastélyt építettek a borvidéken, a nagybirtokok komoly haszonra tettek szert a borkereskedelemből, és ebben az időszakban készül el Tokaj-Hegyalja rendtartásának kézikönyve, valamint rendelet született az országgyűlésben az aszú- válogatással elvégzett szüretre vonatkozóan.
6 Az első lehatárolt borvidék
A XVIII. században, 1730 körül készült el a tokaji dűlőklasszifikáció, azaz a termőhelyek településenként osztályozott listája, amit Bél Mátyás jegyzett le. 1737-ben alakították ki a tokaji szabályozását, megtörtént a borvidék lehatárolása és az eredetvédelem kidolgozása. Ezzel Tokaj lett a világ első lehatárolt borvidéke.
7 Gönci hordó
A szőlőtermesztést kiszolgáló iparok és szolgáltatások települések szerinti szakosodása révén a borvidék hordókészítő központja Gönc lett. Az aszú érlelésére és szállítására gönci félhordót használtak, melyet átalagnak is neveztek. A gönci hordó borűrmértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel. A gönci hordó zempléni kocsánytalan tölgyfából készült, korábban fa-, a 19. századtól fokozatosan vas abroncsozással. A közepesen kemény, kopásálló, magas csersav tartalmú „zempléni tölgy” mint kiváló hordó- alapanyag, nemcsak helyben, de a nemzetközi borászatban is régóta ismert fogalom. A hordó fája ugyanis jelentősen befolyásolja a bor érési folyamatait, és kedvező hatással van a színére és aromájára is.
8 Nemzetközi ismertség
A XVIII. században a tokaji bor Európa előkelőségeinek becses itala, melynek hírét nemcsak kereskedők, hanem a legrangosabb költők, írók, zenészek is megörökítik többek között Voltaire, Goethe és Schubert.
Tokaj történelme összeforrott a nemzet történelmével. A város első írásos említése 1067-ben keletkezett. Tokaj vára pedig feltehetően a XII. században épült. A vár századokig vigyázta Felső- Magyarország egyik legfontosabb tiszai átkelőhelyét a tokaji révet.
A tokaji szőlőket IV. Béla 1252-ben kiadott adományozó oklevelében említik először. A borvidéken ekkor kezdik el a sajátos föld alatti pincék építését is. Ebben az időszakban „olasz” vagy „latin” vincelléreket telepítenek a vidékre.
Az 1550-es években megjelent a tokaji bor a nemzetközi piacokon is, lengyel kereskedők lepték el a borvidéket. Az első zsidó borkereske- dők a 17. században települtek le Tokajban, a 18. század második felé- ben pedig már nagy számban vándoroltak be Sziléziából és Galíciából. A borvidék hordókészítő központja Gönc lett, a gönci hordó borűr- mértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel.
1571-ben említik először az aszút, a Garay család osztálylevelében. A Tokaji Aszú egyik legkiválóbb méltatója XIV. Lajos, a francia “nap- király” volt. Állítólag tőle származik az a mondás, hogy “a Tokaji Aszú a borok királya, a királyok bora.”
A XVII. század, a Rákóczi-korszak a legvirágzóbb időszak Tokaj éle- tében. A fejedelmek számos pincét, kastélyt építettek a borvidéken, a nagybirtokok komoly haszonra tettek szert a borkereskedelemből, és ebben az időszakban készül el Tokaj-Hegyalja rendtartásának kézikönyve, valamint rendelet született az országgyűlésben az aszú- válogatással elvégzett szüretre vonatkozóan.
A XVIII. században, 1730 körül készült el a tokaji dűlőklasszifikáció, azaz a termőhelyek településenként osztályozott listája, amit Bél Mátyás jegyzett le. 1737-ben alakították ki a tokaji szabályozását, megtörtént a borvidék lehatárolása és az eredetvédelem kidolgozása. Ezzel Tokaj lett a világ első lehatárolt borvidéke.
A szőlőtermesztést kiszolgáló iparok és szolgáltatások települések szerinti szakosodása révén a borvidék hordókészítő központja Gönc lett. Az aszú érlelésére és szállítására gönci félhordót használtak, melyet átalagnak is neveztek. A gönci hordó borűrmértéknek számít. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel. A gönci hordó zempléni kocsánytalan tölgyfából készült, korábban fa-, a 19. századtól fokozatosan vas abroncsozással. A közepesen kemény, kopásálló, magas csersav tartalmú „zempléni tölgy” mint kiváló hordó- alapanyag, nemcsak helyben, de a nemzetközi borászatban is régóta ismert fogalom. A hordó fája ugyanis jelentősen befolyásolja a bor érési folyamatait, és kedvező hatással van a színére és aromájára is.
A XVIII. században a tokaji bor Európa előkelőségeinek becses itala, melynek hírét nemcsak kereskedők, hanem a legrangosabb költők, írók, zenészek is megörökítik többek között Voltaire, Goethe és Schubert.
A pályázat ütemezése
Bírálóbizottság
A Tokaj városában elhelyezésre kerülő mozaikok tervezésére
kiírandó pályázatot elbíráló zsűri tagjai:
Auth Attila
- grafikusművész,
- Magyar Képzőművészeti Egyetem, Tervezőgrafika tanszék adjunktusa
Dr. Herczeg Ágnes
- dr. Mőcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítész
- a Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumának elnöke
Jakab Zsófia
- kreatívipari vezető
- a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatója
- a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági tagja
Rudolf Mihály DLA
- Az MMA rendes tagja
- Pro Architectura-, Ybl Miklós-, Kós Károly-díjjal kitüntetett építész
- Tokaj város főépítésze
Ugron Zsolna
- József Attila-díjas író
- Magyar Turisztikai Ügynökség szakértője
dr. Bacsek Júlia
- jogász, művészettörténész,
- kurátor, becsüs
- A Kieselbach Galéria kortárs project managere
Auth Attila
- grafikusművész,
- Magyar Képzőművészeti Egyetem, Tervezőgrafika tanszék adjunktusa
Dr. Herczeg Ágnes
- dr. Mőcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítész
- a Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumának elnöke
Jakab Zsófia
- kreatívipari vezető
- a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatója
- a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági tagja
Rudolf Mihály DLA
- Az MMA rendes tagja
- Pro Architectura-, Ybl Miklós-, Kós Károly-díjjal kitüntetett építész
- Tokaj város főépítésze
Ugron Zsolna
- József Attila-díjas író
- Magyar Turisztikai Ügynökség szakértője
dr. Bacsek Júlia
- jogász, művészettörténész,
- kurátor, becsüs
- A Kieselbach Galéria kortárs project managere